"A mikroalg�k a legzseni�lisabb teremtm�nyek,   
melyeket a biol�gia e F�ld�n l�trehozott.”   
(Prof. Walter Trosch, Fraunhofer Kutat� Int�zet)

3 milli�rd �ve l�tezik egy k�l�nleges �letforma ezen a bolyg�n, a kor�bbi kult�r�k embereinek ez k�lcs�nz�tt �letenergi�t.  Az �ce�nok m�ly�n ellen�llt  a folytonosan v�ltoz� k�rnyezet vesz�lyeinek. Õ F�ld�nk legõsibb lak�ja: az alga, amely hihetetlen ellen�ll� k�pess�ge folyt�n t�l�lte a f�ldt�rt�net sor�n bek�vetkezett valamennyi katasztr�f�t.  Az alga minden rideg korszak dac�ra megõrizte biol�giai �rt�k�t a fejlettebb �lõl�nyek sz�m�ra. Az alga a sarkvid�k zord �ghajlat�t �pp�gy elviseli mint az ak�r 85 C-os h�vforr�sokat. A F�ld�nkoxig�nk�szlet�nek mintegy 90 %-�t ma is az alga, m�sn�ven moszat adja. Mi mindannyian az�rt �l�nk �s l�legz�nk, mert az alga szolg�ltatja sz�munka az oxig�nt. Az alga multitehets�g �s sokkal t�bbre k�pes, mint a fotoszint�zis. A d�l- �s k�z�p-amerikai, �zsiai �s �ce�niai õsi kult�r�k nagyra �rt�kelt�k az alga,  mikroalga k�pess�g�t, �leterej�k fokoz�s�ra, eg�szs�g�k megtart�s�ra haszn�lt�k. Az azt�kok m�lt�n nevezt�k az alg�t az „Istenek aj�nd�k�nak.” 

Az alga a legt�bb vit�lis anyag hordoz�ja, sz�mos orsz�gban a t�pl�l�k fontos r�sz�t k�pezi m�r napjainkban is, pl. Jap�nban nem hi�nyozhat az �tlapr�l e k�t �desvizi alga. 

F�ld�nk�n ma kb. 25000 algafaj �l, a t�bb m�ter hossz� makroalg�kt�l a par�nyimikroalg�kig terjed a fajtagazdags�ga. A mikroalg�k csoportj�ba mintegy 3000 algafaj tartozik, az emberis�g t�pl�lkoz�sa szempontj�b�l kiemelkedõ  �rt�ket k�pvisel h�rom mikroalga: a Spirulina platensis alga , a Chlorella vulgaris �s a Lithothamnium Calcareum alga. 

Spirulina platensis alga 

A Spirulina alga egy par�nyi, fon�lszerû �desv�zi alga, n�v�nytani jelent�se, „spirulina=kicsi spir�l”, ugyanis a mikroszk�p alatt spir�lra eml�keztet az alga k�lseje, henger alak� kb. 1 millim�ternyi szabad szemmel is l�that� sejtjei vannak. Mint alga a Spirulina nem n�v�ny, mivel nincs sejtmagja, �s a n�v�nyekre jellemzõ sejtfala sincs, ez biztos�tja a magas felsz�v�d�st, hasznosul�st.  Rendk�v�l magas a Spirulina alga klorofill tartalma, ami szerves anyag szintetiz�l�sra �s elsõ �lõl�nyk�nt a F�ld�n oxig�n termel�s�re tette k�pess� õket. A Spirulina algaa napf�ny  erej�t fotoszint�zis �ltal tiszta t�pl�l�kk� alak�tj�k �t. Az alga felelõs az�rt, hogy bolyg�nkon intelligens �let  alakulhatott ki, hiszen a F�ld sz�n-dioxidot tartalmaz� õsi l�gk�r�t oxig�nnel d�s�totta , ezzel azt biol�giailag felk�sz�tette az �letre. Joggal mondhatjuk , hogy a Spirulina alga �letet aj�nd�koz. Laikusok �s t�pl�lkoz�skutat�k egyar�nt elragadtat�ssal szeml�lik ezt a par�nyi z�ld erõmûvet, az alg�t, ami eg�szs�g�nk sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen. Intenz�v z�ld sz�n�t k�l�n�sen magas klorofill tartalm�nak k�sz�nheti a Spirulina alga, mely az em�szt�shez �s az anyagcser�hez igen fontos, rengeteg oxig�nt k�pes megk�tni �s sz�ll�tani a sejtekhez, akkora mennyis�gben tartalmaz klorofillt,mint gyakorlatilag semmi m�s – lesz�m�tva persze a m�sik kis csod�t, a Chlorella alg�t.  M�s n�v�nyekkel ellent�tben a Spirulina alga nem rendelkezik erõs sejth�rty�val. Ez az egyik ok, ami�rt em�sztõszerveink oly k�nnyed�n juthatnak hozz� az alg�ban l�võ �letfontoss�g� anyagokhoz. A Spirulina alga nedvess�g hat�s�ra kolloid oldatt� v�lik, �gy az alga �ltal tartalmazott vit�lanyagok felsz�v�d�sa 90 % feletti, itt kell megeml�teni, hogy a legt�bb t�pl�l�k-kieg�sz�tõ felsz�v�d�sa nem haladja meg a 15-20 %-ot. Az alga �ltal k�n�lt l�tfontoss�g� aminosavak magasan fel�lm�lj�k a tejterm�kekben �s egy�b �teleinkben tal�lhat� mennyis�get, olyan �sszet�telben, amely pontosan megfelel az emberi szervezet sz�ks�gleteinek. Az omega-zs�rsavakb�l a tengeri halakban tal�lhat� mennyis�gnek a t�bbsz�r�s�t tartalmazza a Spirulina  alga. A Spirulina alga l�gos jellege megg�tolja szervezet�nk elsavasod�s�t, amelynek rov�s�ra a civiliz�ci�s betegs�gek mintegy 80 %-a �rhat�. Az alga �ltal tartalmazott legfontosabb anyagok: mintegy 2000 enzim, p�ratlan mennyis�gû  �rt�kes n�v�nyi  feh�rje (60-70%), 18 aminosav, k�z�tt�k a 8 esszenci�lis aminosav, vitaminok, mint p�ld�ul a  B-vitamin  teljes sk�l�ja, vas, k�lium, magn�zium, cink,  b�ta-karotin, valamint l�nyeges zs�rsavak, mint a gamma-linol�nsav, muco- �s poliszaharidok, phycocianin, amely egy lehets�ges r�kellenes fitot�panyag, pozit�van stimul�lja az õssejteket, seg�t az allergi��rt felelõs magas hisztaminszint lebont�s�ban. A Spirulina mikroalga mag�ban hordozza az emberi szervezet sz�m�ra sz�ks�ges �sszes, mintegy 4000 vit�lisanyagot. Ez a bõs�ges �sszet�tel a k�nnyû hozz�f�rhetõs�ggel kombin�lva teszi a Spirulina platensis alg�t eg�sz szervezet�nk erõforr�s�v�.

A Spirulina alga legfontosabb bioakt�v vegy�letei:

• Ca-Spirulan: fõ hat�sa az immunserkent�s, r�kos megbeteged�s elleni hat�s, v�rusellenes hat�s, v�rk�pz�s fokoz�sa,
• Szulfolipidek:antivir�lis hat�s,
• B�ta-karotin: fontos antioxid�ns, r�kmegelõz�s,
• Cyanovirin-N v�rusellenes vegy�let,
• GLA az arthritis, depresszi� �s elh�z�s ellen hat,
• E-vitamin antioxid�ns, m�jv�dõ, daganatmegelõz�sben fontos szerepe van,
• Fikocianin, k�kes sz�nanyag, amely daganatellenes, antioxid�ns, m�reganyagok toxicit�s�t cs�kkentõ, immunerõs�tõ, v�rk�pzõ, antivir�lis anyag

Kellemes k�z�rzetet, sz�ps�get, erõt �s energi�t k�lcs�n�z ez az  algafaj.

A Spirulina alga hossz� ideje k�zkedvelt kozmetikai alapanyag, amelyekben a Spirulina alga karotinoid �s m�s sz�nanyag�t, E-vitamin antioxid�ns �s az oxidat�v stresszt kiv�dõ hat�s�t �s nyomelemgazdags�g�t  haszn�lj�k fel. A Spirulina alga gamma-linol�nsavtartalma �ltal kiv�l� bõrnyugtat�, sz�razs�got, viszket�st cs�kkentõ hat�s�,g�tolja az akn�k, pattan�sok kialakul�st a bõr faggy�szintj�nek cs�kkent�se r�v�n, igazoltan bõr�reged�st g�tl� hat�s�.

 A Spirulina alga fogyaszt�i nem csup�n iskolai, szakmai, sportteljes�tm�ny�k javul�s�r�l sz�moltak be, hanem arr�l is, hogy erõs�d�tt ez ellen�ll�k�pess�g�k, megszûntek az em�szt�si zavarok �s egyens�lyba ker�lt a v�rcukorszintj�k, de a l�lek is profit�lt ebbõl, mert fellend�ti az agy teljes�tm�ny�t, az �szlel�s �rz�kenyebb, a koncentr�ci� k�pess�g javul. 

Chlorella vulgaris alga 

A Chlorella az alg�k csal�dj�ba tartoz� egysejtû �desvizialga, a legpar�nyibb �s legõsibb n�v�ny a F�ld�n, egyike a legegyszerûbb organizmusoknak, m�ret�t tekintve akkora, mint egy v�r�sv�rsejt. Az alga rendelkezik a szervezetm�regtelen�t�s�nek figyelemrem�lt� k�pess�g�vel: a nap mint nap v�zzel, �lelmiszerekkel, levegõvel magunkhoz vett k�ros anyagok elt�vol�t�s�nak mestere , sejtszinten m�regtelen�t, k�pes  a neh�zf�mek�sszegyûjt�s�re, mozg�s�t�s�ra �s a szervezetbõl val�elsz�ll�t�s�ra is. R�ad�sul nemcsak a b�lrendszert tiszt�tja meg ez az alga, hanem a v�rkering�sbõl �s  m�regrakt�rakk�nt mûk�dõ zs�rsz�vetekbõl is k�pes ki�r�teni  a m�reganyagokat.  Az alga ezen  k�pess�g�t  a rendk�v�l koncentr�lt klorofill- �s pigmenttartalm�nak, valamint h�romr�tegû cellul�zos sejtfal�nak k�sz�nheti. Az  Chlorella alga a 4 %-os klorofilltartalm�val  az eddig ismertlegmagasabb klorofill-koncentr�ci�t tartamazza a n�v�nyvil�gban, melynek k�sz�nhetõen t�zszer t�bb oxig�nt k�pes elõ�ll�tani �s sz�n-dioxidot megk�tni, mint b�rmely m�s n�v�ny. 
Tartalmaz Chlorella  alga 

• 50 % �rt�kes n�v�nyi feh�rj�t,
• minden aminosavat, a 8 esszenci�lis aminosavat egyar�nt.
• �sv�nyi anyagokat,
• nyomelemeket pl. magn�ziumot, k�liumot, mang�nt, vasat, cinket, kalciumot, szel�nt,
• vitaminokat: C- �s E-vitamint, niacint, B-vitaminokat (B12) akt�v form�ban, K-vitamint, pantot�nsavat, folsavat,
• antioxid�ns hat�s� vegy�leteket, pl. polifenolt, bioakt�v anyagok,
• tel�tetlen zs�rsavat, mint pl. az alfa-linol�nsavat �s linolsavat.
• Egyed�l�ll� CGF(n�veked�si)-faktorral rendelkezik a Chlorella alga, amely bizony�tottan k�pes a tumorok n�veked�s�nek megf�kez�s�re, erõs�ti az immunrendszert �s fontos szerepet j�tszik a sejtek n�veked�s�ben, hozz�j�rul az idegsz�vetek regener�l�s�hoz, kitûnõ hat�ssal b�r a degenerat�v agy- �s idegbetegs�gek eset�ben.
• immunrendszert stimul�l� poliszaharidok
• omega-3 zs�rsav: gyullad�scs�kkentõ hat�s, �rv�delem
• klorofill: fertõtlen�tõ, k�rosanyag megk�tõ hat�s, szagtalan�t�, sebgy�gy�t�, vastagb�ldaganat-megelõzõ, antioxid�ns hat�s

A Chlorella alga  t�rõdik az immunrendszer�nkkel, elõseg�ti a sebgy�gyul�st, az eg�szs�ges b�lmûk�d�st, gondoskodik a helyes b�lfl�r�r�l, �s seg�ti a m�j mûk�d�s�t. �gy v�lik a Chlorella alga eg�szs�g�nk �s ellen�ll� k�pess�g�nk fontos fenntart�j�v�. 

Lithotamnium calcareum alga 

A Lithotamnium calcareum Nyugat-Eur�pa magas �sv�nytartalm�, krist�lytiszta vizeiben honos algafaj. �sszet�tel�nek 34%-�t (!) tiszta, term�szetes,szerves kalcium k�pezi, amely test�nk sz�m�ra a legfontosabb �sv�ny. A kalcium n�lk�l�zhetetlen csontjaink, fogaink, k�rmeink �s hajunk �jrak�pzõd�s�hez, illetve fontos szerepet j�tszik al�gos�t�sban is. Tudom�nyos kutat�sok igazolj�k, hogy a Lithothamnium alga term�szetes kalciuma - a vegyileg elõ�ll�tottal szemben - magasabb ar�nyban k�pes be�p�lni, sõt ennek hat�konys�ga Spirulina alga hozz�ad�s�val m�g tov�bb fokoz�dik. �gy a Lithotamnium alga csontjaink �s fogaink leghat�konyabb kalciumforr�sa lehet. 


Spirulina alga , Chlorella alga  �s a Lithotamnium alga t�panyagt�bl�zata 

T�panyag	Spirulina alga	Chlorella alga	Lithotamnium alga
Feh�rje	60%	59,6%	0
Sz�nhidr�t	14%	15,8%	0
Zs�r	6,5%	14,6%	0
B1-vitamin	20mg/kg	20mg/kg	0
B2-vitamin	23,2mg/Kg	45mg/Kg	0
B6-vitamin	3mg/Kg	20mg/Kg	0
B12-vitamin	0,79mg/Kg	1,36 mg/Kg	0
E-vitamin	11mg/Kg	11mg/Kg	0
Kalcium	4300mg/Kg	4000mg/Kg	330000mg/Kg
Magn�zium	3500mg/Kg	3000mg/Kg	33000mg/Kg
Vas	700mg/Kg	1800mg/Kg	2150mg/Kg
Cink	32mg/Kg	16mg/Kg	17mg/Kg
Szel�n	<1mg/Kg	<1mg/Kg	0,16mg/Kg
Foszfor	8200mg/Kg	9000mg/Kg	0
Karotinid	3965mg/Kg	800mg/Kg	0

Az alga alap� t�pl�l�kkieg�sz�tõk elõnye az, hogy term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt teny�sznek. 

A Spirulina, Chlorella �s Lithotamnium  alga tiszt�n term�szetes t�pl�l�k, melyek kiegyens�lyozott kombin�ci�ban tartalmazza az eg�szs�ghez sz�ks�ges �sszes l�tfontoss�g� vit�lanyagot. Nincs olyan laborat�rium, mely e h�rom alga �sszetevõinek ilyen t�k�letes sokas�g�t �ssze tudn� �ll�tani. 

Kutat�sok szerint olyan sz�les az alga �sszetevõinek a sk�l�ja, amely m�s t�pl�l�kban egyidejûleg nem fordul elõ. Mindez az alga rendszeres fogyaszt�s�val optim�lisan adagolhat� �s a szervezet sz�m�ra k�nnyen feldolgozhat�.   

Az alga �s fõk�nt a mikroalga hat�konys�g�ra vonatkoz� kutat�sok csak r�vid ideje folynak. Az alga t�p�rt�ke mellett, legink�bb gy�gy�szati alkalmazhat�s�ga �ll a figyelem k�z�ppontj�ban. Az elõzetes �s a klinikai tanulm�nyok az alga sz�mos pozit�v hat�s�ra utalnak mint a koleszterinszint-cs�kkent�s, v�rnyom�scs�kkentõ hat�s, ellen�ll� k�pess�g n�veked�se, probiotikus bakt�riumok szaporod�sa az em�sztõrendszerben, sejtregener�ci�, v�rcukorszint normaliz�l�sa, stb. Mivel az alga �sszetevõi �p�tõelemei az izom- �s idegsejteknek is, a benne l�võ vit�lanyagok elõseg�tik a ment�lis kiegyens�lyozotts�got, v�d a fizikai megerõltet�sek hat�sait�l �s beind�tja  a szervezet �ngy�gy�t� erej�t. Aki munk�j�ban, sportban vagy a mindennapi �letben a legmagasabb teljes�tm�nyt v�rja el mag�t�l, az nem hanyagolhatja el eg�szs�g�t. 

Spirulina �s a Chlorella alga a XXI. sz�zad szupert�pl�l�ka. Az eg�szs�g  a sejtekn�l kezdõdik. Nap, mint nap test�nk t�bb milli� sejtje regener�l�dik, cser�lõdik. Ezen folyamat k�zben a sejtek felem�sztik test�nk l�tfontoss�g� akt�v t�panyagtartal�kait. Ha egyoldal� t�pl�lkoz�sunkhoz stressz, k�rnyezeti vagy fizikai megterhel�s is p�rosul �s ezek a l�tfontoss�g� anyagok nincsenek �jrat�ltve, szervezet�nk hi�nyokkal fog k�zdeni, amely elõbb vagy ut�bb k�l�nf�le betegs�gekhez vezet. A t�r�keny k�rm�k, a f�nytelen, t�redezett haj, a kisz�radt, repedezett bõr stb. ismerõs jelei az anyagcsere- �s em�szt�si zavaroknak. A fizikai teljes�tõk�pess�g cs�kken�se figyelmeztethet arra, hogy nem figyel�nk test�nk jelz�seire �s ideje felt�lteni szervezet�nk rakt�rait. 

K�lsõnk t�kr�zi test�nk anyagcser�j�t. Amikor j�l �rezz�k magunkat, kisug�rz�sunk pozit�v, bõr�nk sima, hajunk csillog, motiv�ltnak, magabiztosnak �s meggyõzõnek �rezz�k magunkat. Amikor viszont szervezet�nk hi�nyt szenved f�rad�konyak, kedvetlenek lesz�nk.A sejtek alult�pl�lts�ga rendk�v�l vesz�lyes. Ennek k�vetkezm�nye az ellen�ll� k�pess�g�nk roml�sa, vitalit�sunk elveszt�se, szervezet�nk �reged�s�nek felgyorsul�sa. Mindez megelõzhetõ az alg�kban tal�lhat� �s azokb�l kinyerhetõ vit�lanyagok seg�ts�g�vel. Anyagcser�nk pill�rei a zs�rsavak, aminosavak, �sv�nyi anyagok, amelyek nem csak vitalit�st �s eg�szs�get biztos�tanak. 

Sejtjeink t�pl�l�k�nak minõs�ge fontos szerepet j�tszik ezek �reged�si folyamat�ban. Az elegendõ vit�lanyagforr�s meg�vja sejtjeinket, ez�ltal sz�ps�g�nket, �letkedv�nket, �s korai �reged�s�nk megelõz�s�rõl gondoskodik. 

Komplex �sszet�tel�knek k�sz�nhetõen a Spirulina, Chlorella �s Lithotamnium algakever�ke �rt�kes t�panyag-kieg�sz�tõ. E h�rom mikroalga a t�k�letes vit�lanyag-kombin�ci� megtestes�tõje. A mikroalga a XXI. sz�zad f�nyt�pl�l�ka, mely szerint t�zszer t�bb olyan biofotont, f�nyr�szecsk�t hordoz, mint a napon �rlelt gy�m�lcs, z�lds�g, a biofotonok  elengedhetetlenek a t�k�letes sejtanyagcser�hez. 

A mikroalg�knak rendk�v�l fontos szerep�k van az eg�szs�ges, teljes �rt�kû t�pl�lkoz�sban. 

Az alga folyamatos fogyaszt�s�val megelõzhetj�k a hi�nyt�neteket �s az ezekbõl eredõ megbeteged�seket. Mindennapi �let�nkben, munk�nkban, de fõk�nt a szervezet�nket �rõ negat�v k�rnyezeti hat�sokkal szemben seg�tenek ezek a l�tfontoss�g� �sszetevõk abban, hogy eg�szs�g�nket �s vitalit�sunkat megtarthassuk eg�szen idõs korunkig. 

Miben seg�thet a mikroalga? 

• az alga kiv�l�  az em�szt�si probl�m�k: sz�kreked�s, hasmen�s gyomorsav–t�lteng�s, epeb�ntalmak eset�ben,  valamint a
• refluxos t�netek enyh�t�s�ben,
• fogy�k�r�hoz (�tv�gycs�kkentõ hat�s)miatt szint�n hat�kony a mikralga,
• Szklerozis multiplex,
• Chron-betegs�g,
• v�rcukorszint normaliz�l�sa, (Spirulina alga hat�sa)
• �z�leti �s csontb�ntalmak,
• meddõs�g ( Chlorella alga l�gos�t� hat�sa)
• klimaxos probl�m�k enyh�t�se eset�n is kiv�l� tapasztaltok vannak.
• hiperaktivit�s eset�ben, n�veli a koncentr�ci�s k�pess�get (Genio)
• hajhull�s, eg�szs�gess� teszi a k�rm�ket, bõrt �s a hajat (Spirulina alga hat�sa)
• a Spirulina alga kiv�l� seg�ts�g koleszterin- �s v�rnyom�scs�kkent�sben,
• m�ly, nyugodt alv�st biztos�t a Lunar fogyaszt�sa,
• potenciazavarok, prosztata gyullad�s, egy�b betegs�gek eset�n,
• hasny�lmirigy-gyullad�s, ( Chlorella alga : l�gos�t�s alapfelt�tele ezen betegs�g felsz�mol�s�nak)
• az alga kiv�l� sebgy�gy�t� hat�s�, fek�lyek, pikkelys�m�r, cellulit, ekc�ma (Chlorella alga toniz�l, fertõtlen�t, szagtalan�t)visszeres probl�m�k,
• rossz ked�ly�llapot, depresszi�, (omega-zs�rsavak) eset�n is �rdemes bevetni ezen probl�m�k ellen.
• alulmûk�dõ pajzsmirigy eset�n ( Spirulina alga hat�sa: kiv�l� j�dforr�s)
• izoml�z cs�kkent�s�re, megelõz�s�re is hat�kony lehet a mikroalga,
• Alzheimer-k�r (acetil-kolin – Genio �s algaporok)
• autizmus ( a kor�bbi v�dõolt�sokkal beker�lt neh�zf�mek kivezet�se, omega-zs�rsavak, Chlorella alga hat�sa)
• zs�rdaganatok,  k�szv�ny (Chlorella alga  l�gos�t� hat�sa)
• gyullad�s- l�z- �s f�jdalomcsillap�t� hat�s is igazolt az alg�k eset�ben,
• immunerõs�tõ, v�ruselles hat�s�: HIV, herpesz simplex, influenza v�rus ellen kutat�sok igazolj�k az alga v�rusellenes hat�s�t. (Spirulina alga hat�sa)
• serkenti a v�rk�pzõszerveket a (Spirulina alga hat�sa)
• vas-hi�ny megelõz�s�ben �s megsz�ntet�s�ben is igazolt eredm�nyek.(Chlorella alga)
• r�k elleni k�zdelemben kieg�sz�tõ ter�pia lehet (l�gos�t�s: r�kos sejtek legnagyobb ellens�ge az oxig�n, Chlorella alga CGF-faktor)
• sav-b�zis egyens�ly helyre�ll�t�sa,
• az alga serkenti a sejt�p�t�st – fõleg az aminosavak �s B-vitaminok
• fokozza a regener�l�d�st – l�tfontoss�g� zs�rsavak, aminosavak, klorofill, phycocianin (Spirulina alga k�kesz�ld sz�nanyaga )
• jav�tja a bõr �s a k�tõsz�vetek rugalmass�g�t – �sv�nyok, aminosavak, klorofill,
• csontritkul�s elleni v�delem – �sv�nyok, nyomelemek, l�gos�t�s,
• Chlorella alga seg�ti a salaktalan�t�st, a neh�zf�mek kiv�laszt�s�t, m�regtelen�t – klorofill, phykocianin, �sv�nyok,
• t�mogatja a v�rk�pz�st – �sv�nyok, B-vitaminok, klorofill,
• Spirulina alga m�rs�kli az allergi�s t�neteket – a mang�n, phycocianin  elõseg�ti a t�neteket kiv�lt� hisztaminlebont�st,
• fokozza az inzulintermel�st: kr�m, cink, term�szetes inulint tartalmaz (term�szetben elõfordul� poliszaharid, term�szetes sz�nhidr�t-energiaforr�s, amely a v�rcukorszintet tart�s fogyaszt�s eset�n sem emeli meg)
• t�mogatja a daganat elleni v�delmet – nyomelemek, phykocianin, klorofill, zs�rsavak, Chlorella alga CGF-faktor,
• jav�tja a sejtanyagcser�t – klorofill, kr�m, szel�n, zs�rsavak, biofotonok
• az alg�knak a v�rnyom�s szab�lyoz�s�ban, sejtszaporod�sban, a gyullad�sos folyamatok, a sz�v- �s cukorbetegs�gek megelõzõs�ben van szerepe – nukleinsav-, valamint V-linol�nsav-tartalm�nak k�sz�nhetõen,
• az alga g�tolja a sejtek oxid�ci�j�t �s ez�ltal lass�tja az �reged�st.
• a Spirulina alga phykocianin tartalm�nak k�sz�nhetõen pozit�van stimul�lja az õssejteket, k�nai kutat�k bebizony�tott�k, hogy az õssejtek s�r�l�se – pl. vegyi vagy radioakt�v behat�s -  ut�n is k�pes a feh�rv�rsejtek szaporod�s�t szab�lyozni.  
• a Spirulina platensis mikroalga, mint prebiotikum, a vastagb�lben szelekt�ven elõseg�ti a kedvezõ hat�s� probiotikus mikroorganizmusok szaporod�s�t, mint ahogyan  elõseg�ti az �sv�nyi anyagok felsz�v�d�s�t is. 

MI�RT A WELLSTAR TERM�KEI A LEGJOBB V�LASZT�S ? 

A mikroalg�kr�l tov�bbi inform�ci�kat itt olvashat:

http://www.algae-facts.com/Lithothamnium-Calcareum.1981.0.html?&license=&lang=hu&contact=&license=&contact=

Az mikroalga-term�kek nem gy�gyhat�s� k�sz�tm�nyek, az alga  egy teljes�rt�kû t�pl�l�k, rendszeres fogyaszt�sa szolg�lja eg�szs�g�nket, folyamatosan tiszt�tja meg sejtjeinket  a nap mint nap bejuttatott m�reg- �s salakanyagokt�l, valamint  folyamatosan p�tolja az elhaszn�lt vit�lanyagokat. 

TEGYE MEG AZ ELSÕ L�P�ST AZ EG�SZS�GE �RDEK�BEN !

AJ�ND�KOZZON EG�SZS�GET SZERETTEINEK !

 

 

 Green Gold Forever Young  Pur 

 Green Gold Forever Young  Mint

Green Gold IMUNE 

 

! 

„Meggyõzõd�sem, hogy a Wellstar k�sz�tm�nyein�l a kombin�ci� jelenleg egyed�l�ll�. Ezekben az �sv�nyok szervezet �ltali hasznos�t�sa 95%-os. Ez bizony l�tv�nyos �rt�k. Szinte egyetlen m�s term�k sem rendelkezik ilyennel.”

(Dr. Johannes Weingart)

 

 

 IMUNE  mikroalga kapszula